Pontosítás

jún 28, 2021

Tudom, kicsit durva egy hetet épp matekkal kezdeni, de ahogy a focit gólra játsszák, a mi sportunkban a (szabályosan kivitelezett) ismétlésszámok számítanak. Hogy a szabályos ismétlések alatt mit értünk, abba most nem fogok belemenni, a Sportágról menü alatti az Oktató videók és a Versenyszámok menüpontok alatt találhattok leírásokat és videókat is ezzel kapcsolatosan.

Szóval ha már a foci kapcsán elbúcsúztunk az Európa-bajnokságtól (bár egész jól bírtuk, hiszen csak 2021-ben távoztunk a 2020-as EB-ről), akkor az ott megszokott esélylatolgatást elhagyva (ha A csapat 12 gólnál többel nyer B csapattal szemben és X csapat kihúzza döntetlenre Y csapat ellen és nem esik 5 centinél több hó júniusban, akkor továbbjuthatunk) térjünk át saját teljesítményünk mutatóira. (Ígérem, ma ez volt az utolsó focis utalás!)

Ilyen arcot majd inkább a Wilks után fogtok vágni

Adott tehát egy időkeret, egy versenyző, egy bíró és a kettlebell-ek. A versenyzők meghallják a visszaszámlálást, pozícióba helyezkednek, a számláló elindul, a kettlebellek elemelkednek, a bíró “szolgálatba helyezi magát”. Minden egyes szabályosan kivitelezett ismétlés egy pontot ér – az adott gyakorlat végrehajtása során. Ez eddig teljesen világos, egyértelmű, magától érthetődő, elemi matek, stb. 🙂

Akkor mégis milyen esetekben bonyolódhat el az összpontszámok számítása?

Biathlon
A magyarul beszédesebb nevű kéttusa nevéhez híven két gyakorlatból áll: lökés (jerk) és szakítás (snatch). Sztenderd verseny esetén 10 + 10 percet kell dolgozni mindkét számban.
Összpontszám: (1 pont / lökés) + (½ pont / szakítás)
Viszonylag egyszerűen levezethető a képlet, hiszen a lökés során kettő, a szakításnál egy kettlebell használatos.

Triathlon
Három gyakorlatnál már egy fokkal bonyolultabb a számítás, mivel itt már mindhárom klasszikus gyakorlat teljesítése a cél: hosszú ciklus (long cycle), lökés (jerk) és szakítás (snatch). A biatlonnál kevésbé elterjedt a triatlon, így a nagy nemzetközi szervezeteknél sem féltetlenül egyezik a pontszámításra használatos képlet. Az IKO (International Kettlebell Organization) például az alábbi képletet alkalamazza:
(1 pont / hosszú ciklus) + (⅔ pont / lökés) + (½ pont / szakítás)
A képlet egyik magyarázata lehet, hogy a hosszú ciklus tulajdonképpen két gyakorlat kombinációja (clean + jerk), ezért “ér többet”, mint a “sima” lökés; a szakítás esetében pedig továbbra is csak egy kettlebell-t kell lóbálni.

Marathon, Half-Marathon, Pentathlon
Az IKMF nemzetközi szervezet által felügyelt versenyszámok esetében nem pusztán az ismétlésszámok számítanak, hanem minden – a kivitelezés során felhasználható – kettlebell súlyhoz hozzá van rendelve egy szorzó is. A gyakorlatok során elért összpontszámot ezzel az együtthatóval kell még megszorozni ahhoz, hogy a végső pontszámot megkapjuk.
Az IKMF pontszámítási leírásában (a cikk írásakor 2020. augusztusi a legfrissebb változat) az alábbi szorzók szerepelnek (a dokumentum 5. oldala):

Az IKMF által alkalmazott együtthatók (2020. augusztustól)

Wilks
Aki már indult a Decoronation Tournament versenysorozatunkon, az igazán csodálatos pontszámokkal találkozhatott a végeredményeket felvonultató táblázatban a nevek mellett. A Wilks-együtthatóval történő pontszámítás abban az esetben használatos, amikor nincsenek súlycsoportok, illetve a gyakorlatok kivitelezése során használható kettlebell-ek tekintetében is szabad mozgástér van engedélyezve.
Például a nemzetközi nagyversenyeken az amatőr kategória hölgyeknél 16, férfiaknál 24 kg súlyú kettlebell-eket határoz meg; ezzel szemben a Decoronation Tournament során mind a kezdő, mind a haladó kategóriában csak tól-ig intervallumot írtunk elő a használható súlyokra.
A Wilks-féle pontszámítás alapvető lényege, hogy a versenyzőkre vonatkozó súlycsoportok hiányában normalizálja az elért eredményeket. Ehhez természetesen mérlegelnie kell minden egyes versenyzőnek és a mért testsúlyt, valamint az össze emelt súlyt kell behelyettesíteni egy – első ránézésre – meglehetősen csúnya képletbe. Magáról a Wilks-együtthatóról angol nyelven találhattok egy rövid leírást a Wikipedia-n, azonban a lényeget ide másoljuk Nektek:

Ennek a csúnyaságnak (minden egyes versenyzőre külön-külön) kiszámításával olyan együtthatót kapunk, amivel a versenyzők eredménye kiegyensúlyozható. Ez azt jelenti, hogy ha például egy könnyebb testsúlyú versenyző ugyanannyi ismétlést hajt végre ugyanakkora súllyal, mint egy nála nehezebb sporttársa, akkor az ő eredménye lesz a jobb.
A fenti képletben az x a versenyző mért testsúlyát jelenti, az a, b, c, d, e és f konstansok pedig egy-egy valóban ronda tizedestörtet reprezentálnak. (Ezek értékei nők és férfiak számára eltérőek;1 megtaláljátok őket a Wikipedia oldalon. De aztán nehogy rosszakat álmodjatok utána!) Az így kapott számmal kell megszorozni a versenyző által emelt össz súlyt és máris előállt a végső pontszám. Hüpp-hüpp-hüpp, Barba-trükk!

A már említett Decoronation Tournament első állomásán a következő módon számítottuk az elért eredményeket:
* biathlon esetében: [(2 × kettlebell súly × lökés ismétlésszám) + (1 × kettlebell súly × szakítás ismétlésszám)] × testsúlyból számított Wilks-együttható
* triathlon esetében: [(2 × kettlebell súly × hosszú ciklus ismétlésszám) + (2 × kettlebell súly × lökés ismétlésszám) + (1 × kettlebell súly × szakítás ismétlésszám)] × testsúlyból számított Wilks-együttható
* általánosan: össz emelt súly × Wilks-együttható
Szerencsére például Excel-képletekkel viszonylag könnyen kivitelezhető a dolog… ugye, milyen egyszerű?! 🙂

Szép napot, hetet, hóna… ja, annak mindjárt vége! Június kitombolja magát, július felkészül! Várunk Titeket a Decoronation Tournament 2. állomásán!

By tom

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás